A Tokaji Borvidék

1737-­ben egy királyi rendelet biztosított megkülönböztetett védelemet a tokaji boroknak, ezzel vált Tokaj a világ első zárt borvidékévé. A rendelet szabályozta, hogy mely területekről származó bort lehet Tokajinak nevezni. Ma a borvidék összesen 27 települést és 6000 hektárnyi szőlőt foglal magába.

A borvidék alapkőzetének, talajának és éghajlatának sajátos együtthatása a világ legjobb borvidékei közé emeli Tokaj-Hegyalját. Talán ez egyetlen nemzetközileg is ismert magyar borvidék. A Tokaji név ma is egybecseng a kiváló bor fogalmával, bár az elmúlt évtizedekben sokan sokat tettek azért, hogy a hírnevét akarva-­akaratlanul tönkretegyék.
Szerencsére ma már többen vannak azok , akik elkötelezettek a minőségi tokaji bor iránt.

Tállya

A Tokaj­-Hegyaljai Tállya a világ közepe…  Pontosabban szólva Európa mértani közepe. Valaha Zemplén vármegye legnépesebb városa volt. Évszázadokig a legnagyobb szőlőterülettel rendelkezett a Tokaj­i Borvidéken. A faluhoz nagyvonalú volt a természet. A hegyoldalakat borító vulkanikus riolittufa és az egyedi mikroklíma  döntően meghatározta a szőlőtermesztés hagyományát és a termőterület különlegességét.
Az évszázadok alatt kinemesített hagyományos hegyaljai szőlőfajták, mint a furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, és kövérszőlő, és a borok érlelésére szolgáló riolittufába vájt pincék hozzájárultak ahhoz, hogy Tállya a borvidék többi településével együtt  méltán viselhesse immár 2002-­től az Unesco által neki adományozott Világörökségi címet.
A mi borunk is innen származik, a Nyerges dűlőről, amelyről a XV. századtól kezdve találhatóak írásos emlékek. Már ekkor is kiváló szőlőtermő területnek tartották, amely különösen alkalmas száraz fehérborok készítéséhez.